„Kerekes” pedagógusok Erasmus nyomdokában
Aki manapság az Erasmus szót meghallja, annak elsősorban a diákok és a tanárok tanulását, továbbképzését támogató európai ösztöndíjprogram jut eszébe. De vajon miért Erasmus ennek a programnak a neve?
A németalföldi humanista tudós Herasmus Geritsoon néven látta meg a napvilágot 1469-ben, hogy felnőttként a reformáció előfutára legyen. Filozófusként és teológusként igyekezett a tudományos munka módszereit megszabadítani a középkori hagyományok ridegségétől és merevségétől.
A Desiderius Erasmus Roterodamus nevet saját maga kreálta. Mi már csak Rotterdami Erasmus néven emlegetjük. Tanulmányai, illetve élete során bejárta egész Európát, neves egyetemeken tanult. A párizsi Sorbonne, az angliai Cambridge, a belgiumi (flamand) Leuven, az észak–itáliai Torino és a svájci Basel voltak életének legfontosabb állomásai. Végül Baselben halt meg 1536-ban.
Élete során ő volta kor irodalmi életének a központja. Több mint ötszáz emberrel levelezett, tanácsát a legkülönfélébb témákban is kikérték a politikai és szellemi élet legnagyobb alakjai. Nem véletlen tehát, hogy az Európai Unió egyik legnépszerűbb ösztöndíjprogramjának éppen ő lett a névadója.
Párhuzamot vonni Erasmus és saját magunk között elég nagyképűen hangzana, mi nem is tesszük. De adja magát az összehasonlítás. Ahogy ő, úgy mi is a megújulást keressük. Aki erre a programra jelentkezik, az biztos, hogy frissíteni szeretné szakmai tudását, korszerűbbé szeretné tenni az oktató-nevelő munkáját. Ezért mi is szétszéledtünk a szélrózsa minden irányába, és ha nem is egész Európát jártuk be, azért ebben is akad némi hasonlóság közte és köztünk.
A Kerék Általános Iskola és Gimnázium először pályázott az Erasmus+KA1 programra. 2018 szeptemberében új kolléga érkezett közénk. Hutlassa Zsuzsanna angoltanár hozta a változás szelét, új lendületet adva az iskola tervezett megújulásának. Így érthető és egyértelmű a pályázat címe is: „Nyitás a nagyvilágra – a megújulás felé vezető úton”.
A kezdet kezdetétől ő fogta össze a jelentkezőket, ő írta a pályázatot, mely egyedül ember feletti munkának bizonyult. És még nincs vége.
2019 áprilisában lett teljesen bizonyos, hogy elnyertük a támogatást. 6 kollégára rámosolygott a szerencse. A kurzusok kiválasztása után elkezdődött az előkészítő munka is. A pályázó kollégák jelentkeztek a DynEd – angol nyelvi programra is, melynek keretén belül a kommunikációs készség és a szókincs fejlesztése volt a cél.
Elsőként Mikolay Ágnes utazott Írországba, Dublinba július első hetében egy testnevelő tanároknak meghirdetett 5 napos tanfolyamra. A képzésen kívül délután a testnevelés workshop-okon megismerkedhetett más országokból érkezett kollégákkal, beszélgethetett az országok és a testnevelés viszonyáról. Megtanulhatott egy rövidke ír táncot, játszhatott handball-t, gaelicfootball-t, hurling-et a helyi sportklubban.
Természetesen jutott idő a dublini pubok és a környék, Horth és Bray felfedezésére is. Ági olyan lelkesedéssel mesélt az élményeiről, amivel kedvet és bátorságot csepegtetett belénk is.
Július végén, augusztus elején két kolléga együtt vette nyakába a világot. Vörösné Rácz Réka és Gyúriné Boros Adrienn Olaszországba, a calabriai Nicotérába repült. Egy egész napot vett igénybe az utazás, de megérte. A matematikatanítás megújulásának lehetősége adott erőt és kedvet nekik ehhez a hosszú úthoz. 5 napos tanfolyamuk kivételt képezett, mert nem megszokott módon magyar nyelvű volt, magyar nyelvű előadókkal. Oravecz Márta és Kivovicsné Horváth Ágnes neve jelentette a garanciát a jó humorú, színvonalas előadásokra.
A kurzus témája az „Érthető és szerethető matematika az alsó tagozaton” volt. A két kolléganő a Varga-módszerrel ismerkedett meg, aminek segítségével a diákok tanulási hajlandósága, motivációja erősíthető, élményszerűvé tehető. A módszer lényege a valóságból kiinduló cselekvő tapasztalatszerzés, hiszen a konkrét tevékenységből interiorizálódnak a gondolkodási műveletek. A napi 6 óra képzés után szívesen mentek kirándulni, nemcsak Nicoterába, hanem felfedezték Scilla és Tropea nevezetességeit is.
Szintén augusztus elején bővítette digitális ismereteit Deák Zoltánné is. Az angliai Canterbury volt a helyszíne 12 napos kurzusának. Klári a tanfolyam során valóban a szakmai fejlődéséhez kapcsolódó gyakorlati készségeket sajátított el. Korábban már képezte magát az IKT területén, de itt teljesen más jellegű tudást szerezett. Megismerkedett a médiakultúra legújabb vívmányaival, melyek célja, hogy élményt adva tudja lekötni a diákok figyelmét a tanórákon. Digitális kompetenciája fejlődésén kívül nyelvileg is hasznos volt számára a tanfolyam, hiszen más országok tanáraival beszélgetve különböző kulturális háttereket ismerhetett meg, új kapcsolatokat építhetett, és információkat oszthatott meg csoporttársaival.
A délutáni fakultatív programok között szerepelt a csoportos csónakázás, de emlékezetes marad a vidám „Scottish night”, azaz a skót est is, ahol énekeltek és táncoltak is.
A város nevezetességeinek felfedezésére is szakított időt, melyek közül leírhatatlan élmény volt a Canterbury Katedrálisban a férfikórus énekét hallgatni. De volt lehetősége elutazni a közeli tengerpartokra, például Whitstable, Herne Bay, Botany Bay és Broadstairs gyönyörűséges partjaihoz, valamint ellátogatni a közeli Margate, Sandwich és Deal városokba is.
A következő merész vállalkozó Kanyó Lilla volt. Augusztus második felében izgatott készülődés után vágott neki egy életre szóló kalandnak. A turbulenciával tarkított repülés halálfélelmet okozott neki Dublinig, de aztán az írországi drámakurzus mindezt feledtetett vele.
Jennifer, a színésznőből drámatanárrá avanzsált kurzusvezető segítségével rengeteg oldalról érintették a drámajáték bevethetőségét a gyerekek mindennapos oktatásában, mentális gondozásában, fejlesztésében. Számtalan ötletet, játékot, lehetőséget vonultatott fel a résztvevők előtt, mit lehet alkalmazni az irodalom órákon, hogyan dobható fel egy sivárabb történelmi téma, milyen figyelemfejlesztő gyakorlatok vehetők elő a nap bármely szakában vagy hogyan lehet nekiállni nehéz, kényes konfliktushelyzetek indirekt kezeléséhez.
A komoly szellemi koncentrációt igénylő tanfolyam után szinte kötelező a lazulás egy dublini pubban egy-két Guiness sör mellett. Főleg a záró feladat, a Forum Theater előtt.
Ennek lényege az, hogy a csoport az egyik tag személyes, nehezen feldolgozható élményét játssza el először változtatás nélkül. Másodszorra úgy adják elő, hogy a főszereplő helyére beléphet más, aki megoldást tud hozni a problémára. A többi szereplőnek idomulnia kell az új helyzethez. Így oldják, esetleg megoldják az eredeti, nehezen oldható feszültséget. Dublinban, mindezt angol nyelven.
Az embert próbáló feladatok után jól esik a szabad program. Látogatás egy Dublin melletti halászfaluba, Howth-ba vagy a grandiózus moheri sziklákhoz. És ha eltűnnek a nyelvi gátlások egy Forum Theatre utáni konfliktuskezelés után, bárki fecserészhet angolul a bohókás nyugat-ír város, Galway utcazenészeivel is.
Mire a hatodik pályázó, Mokos Anikó elutazott az angliai Worcesterbe, már javában benne voltunk az új tanévben. Ő október elején egy 5 napos angol nyelvű matematika kurzusra vállalkozott. Egy családnál kapott szállást, tehát az angol nyelv ismeretére mindenképpen szüksége volt. Az ismerkedés és hangulatkeltés miatt rögtön egy kirándulással kezdtek a környező Marvel Hillen. Aztán már minden a matematikáról szólt. Anikó a tréningek során új ötleteket kapott néhány témakör tanításához, több iskolában látogatott órákat is. Lenyűgöző volt számára az iskolák technikai felszereltsége, valamint a gyerekek együttműködése. Az órák nyugodt, fegyelmezett légkörben zajlottak, annak ellenére, hogy a tanórák 60 percesek voltak. És amiről mi csak álmodunk, az ott a valóság: minden órán pedagógiai asszisztens segíti a tanár munkáját. A hátrányos helyzetű tanulókat oktató iskola inger gazdag környezete pedig ámulatra késztette a kurzus résztvevőit.
Ennél már csak az szerencsésebb, hogy az előadó neve Don Newton volt. Nomen estomen (a név előjel, jósjel) – a nevében a sorsa. Ezzel a névvel matek tréninget vezetni csak jó lehet, csak jól lehet! Hát még, ha Isaac lett volna…! Előadása magával ragadó volt, ami ismét megerősít minket abban a hitben, mennyire fontos a pedagógus személyisége.
Iskolánk részvétele az Erasmus – programban nem magától értetődő, nagyon sok feltételnek kellett, kell megfelelni. Ezek egyike az intézményvezetőnk, Kovács Gábor támogatása. Véleménye szerint az Erasmus bekapcsolja pedagógiai munkánkat az európai folyamatokba, megismerjük a legújabb trendeket, innovációkat. Nevelőtestületünk elkötelezett a fejlődés, a minőségi munka és az új didaktikai módszerek megismerése mellett.
Matematika órán is, de az életben is levonjuk olykor a konklúziót. Mi közösen jutottunk a végső következtetésre:
Együttműködés
Remek társaság
Alapos képzés
Szerencse
Motiváció
Utazás
Sikeres tanfolyam
Csak ajánlani tudom mindenkinek!
Gyúriné Boros Adrienn
A TanKer Hírekben is megjelentünk:
